Nyáregyházi Ultiverseny!!
 
Már a napom is rosszul kezdődött, avval hogy nem akartak Pécelre jegyet adni a vasútnál, hiába erőlködtem, hogy van nekem egy vasutas barátom, aki mondta, innen lehet odajutni. Eszesemet ezért felhívtam, aki felvilágosított, hogy Pilisre kell mennem, oda rögtön adtak is jegyet. Megérkezésemkor  eSZeS  avval várt, hogy Zoli bá sajna lebetegedett nem tud jönni, ami ugyancsak rontotta a kedvem. Innen is kívánok neki jobbulást majd legközelebb, összejön.
Ezek után semmi jót nem vártam a mai naptól, mégis jól alakult bár nem az eredményességem miatt, az sajna csak középmezőnyre futotta (megjegyzem nem az én hibámból, akadtak sajna olyan partnerek is akik, most tanulgatták az ultit, fogalmuk sem volt mért is kontrázok egy piri betlit vagy mért is akarok elfogni egy ultit, mikor az bánatot okoz a másiknak) de hát ez benne van a pakliban.
Viszont ettől függetlenül a társaság fantasztikus volt, mikor megláttam a szolnoki gárdát minden bum és bajom elszállt, úgy megörültem nekik. Nem hiába jöttek, hisz megint nagyon jó eredménnyel zárták a versenyt. 
Eredmények:
 

1.          Fülöpné Köves Éva                            

2. Pusztai Peti  

3.     Dankó Csaba                           

4.               Futó Sándor                           

5. Szuda Sanyi       

6. Oláh Imi     

Maga a verseny elég hangosra sikeredett, különböző renonszok miatt többször kellett versenybíróhoz fordulni de mindig megoldották, nem is lehetet másképp, mivel eSZeS   volt az egyik bíró. Maszel Laci tőle megszokott kedvességgel ugyanakkor erőteljes rendreutasítással helyrerakta a hangoskodókat, onnantól minden ment a maga útján.
A verseny végén 3 hatalmas gyönyörű nagy csokor virággal kedveskedtek nekem és még két hölgy társamnak, ez a figyelmesség is nagyon jól esett    .
A lencseleves, és a zúza pörkölt galuskával is isteni volt enyhén csípős pont, úgy ahogy szeretjük, köszönjük a vendéglátónknak   .
Mikor ettünk, ittunk, átvettük a díjakat, közösen ellátogattunk a falu főterére, ahol épp rekorddöntést hajtottak végre, méghozzá olyan adventi koszorú készült amilyen nagyságú, még nem volt sehol   . Az ottlétünkkor  a Magyar rekord már biztos meglett a mérés szerint, kérdés hogy a világrekord is meglett e. eSzeSünket megkértem fényképezze le és ez ügyben a tűzoltóság
segítségét is kértem, tudni illik csak az ö  kocsijuk tetejéről lehetett jó fotót készíteni  . Miután miniszoknyában és hosszú csizmában voltam, kigombolt kabátban ezt a kérést azonnal teljesítették.
Sajnos a süteményüket nem kóstoltuk meg bár 3600 szeletes sütit készítettek a helyiek egy asszony elmondta vagy 20-an, sütötték ugyanazon recept szerint   , és a végén rakták össze meg a habot rá, hogy ilyen gyönyörűen nézzen ki, sajnos a hideg miatt nem vártuk meg a végét mire felszeletelik, de biztos vagyok benne az íze is finom lehetett.
Mindenképp látványos esemény volt gratulálunk hozzá a Nyáregyháziaknak  , kedvességből lekesedésből kiváló minősítést érdemelnek.

FÁgi