Harmadszorra rendezzük meg, az elsőn 35 voltunk a másodikon 56 és most elértük a bűvös 60 feletti létszámot,    nagyon barátságos verseny volt régi jó barátokkal, akik nem járnák versenyekre, a szövetséget csak hírből ismerik, még csak egy egyesületnek a tagjai sem, csak ultiznak kiskocsmákban, baráti társaságokban, de erre a versenyre eljöttek. Eljöttek, mert ismerték és szerették Dénest, eljöttek, mert rám is kíváncsiak voltak  , eljöttek, mert tiszteletüket akarták tenni egy nagy ultis emléke előtt és mi mással, ha nem ultival. Eljöttek olyan játékosok, akiktől tart a többség Selmeczy úr      például de példát mutatva versenyzett korrekt csendes játékával kivívta az elismerést.
Egyesületem mellettem állt  , biztattak , és jelenlétükkel erősítették a hitemet   , hogy jól fog sikerülni. Nem először tapasztalom, hogy mennyire összetartó kis társaságba csöppentem, ultis kis életemnek legjobb döntése volt hogy hozzájuk igazoltam le. Nem csak, hogy jóképű fickók  a tagjai, de emberileg,  barátilag is ott vannak a toppon  , azon túl, hogy ulti tudásuk is figyelmet érdemlő hisz mindig ott vannak az élmezőnyben.  Sasikának külön köszönet, hogy tartással viselte az öt ért megpróbáltatást, azt hiszem, ha nem rólam lett volna szó, simán feláll, és ott hagyja az asztalt. Ezt eltekintve úgy gondolom minden szempontból megfelelt Dénes emlékének is és egy jó ultiverseny szempontjainak is a verseny.
A győztes az ultistars egy ranglista elejét uraló játékos,  ö az én kedvemért jött el, no meg hogy egy jót versenyezzen. A Második helyezett Fürdös József Jostika   néven nem ismeretlen sem az ultistarson sem a jójátékon. Dénes egyik legjobb barátja és állandó partnere volt. Sok-sok estét átultiztunk közösen. Harmadik helyezett kevésbé ismert sokaknak Sipos István   . Vecus néven a jójáték állandó játékosa, nem jár hivatalos versenyekre, Dénessel együtt tanítgattak még kezdő koromban. Azt a fajta ultizást képviseli, ami a trükközésre épül.A legjobb szolnoki Csikai Peti  lett. A legjobb női díjazottat talán ismeritek Tutika  néven, mindenhol ott van, és szövetségi versenyek állandó szereplője is.
Érdekeségként talán érdemes megemlítenem még a citrom díjast Verner Tamást. Majdnem hogy gyerek volt mikor megismertem évekkel ezelőtt, egy nagyon jó ultis, nagyon jó barát jójátékos coff néven ismert de az ö presszójába töltöttünk  sok sok estét míg el nem adta. Igazi kamikáze a stílusa közel áll hozzám. De az utolsó elötti játékos sem semmi Kohuth István, alias kaszi 6 éve a márványban Dénes, Vági Péter, Simon Nándor, én meg ö a mostani sportulti megfelelőjét játszottuk csak irányított leosztásokkal. A legifjabb versenyző Nagy Gábor  első versenyén vett részt, remélem nem az utolsón, kell az ifjúság.Fantasztikus játékosok, hogy most mért szerepeltek ilyen gyengén az csakis lapfüggő lehetett, vagy Ti hisz nagyon erős mezőnyben szép helyezéseket értetek el magatok mögé utasítva ezeket a játékosokat. Gratulálok nektek és köszönöm.